Miskolctapolca

Üdv mindenkinek.

Kövektező állomás Miskolctapolca. Egyszer volt szerencsém eljutni oda méghozzá egy osztálykiránduláson voltam ott és ott is a barlangfürdőbe. Fantasztikus hely. Nagyon jól megvan csinálva. Elképesztő jó pihenési lehetőség és nem egy napra szól de egy napot is nagyon jól el lehet tőlteni ott(csak szerintem kevés). A barlangfürdőben nemcsak a "vizezés" lehetősége kíváló. Úgyanúgy mint máshol itt is van lehetőség a Szaunázásra. Szaunázásra finn szauna és infra is szerepet játszik és ugye ami manapság kihagyhatatlan a szauna és a gőzkabin.


Egy két dolog a fűrdőröl :

Ez a termálvíz nem olyan tömény, mint egyes gyógyvizek (a fürdőegyüttesben felhasznált termálvíz összes sótartalma nem éri el az 1000 mg/l-t sem) és sokan éppen ezért kedvelik. Ebben a vízben ugyanis -szemben az egyes sokkal töményebb gyógyvizekkel - korlátlan ideig lehet fürödni, úszkálni, ki lehet próbálni a pompás dögönyözőt és a többi vízi attrakciót. Ezek most tovább bővülnek és gazdagodnak: a sokak által ismert barlangi medencéhez újonnan kialakított tárószakaszok, frissen feltárt természetes járatok és termek kapcsolódnak. A "Gömb terem" a vidám meglepetések kedvelőit várja, mellette pedig egy óriási pezsgőfürdőben víz alatti vízsugarak masszírozzák a vendégeket. Kissé távolabb egy rejtett szerkezet mozgatta "föld alatti folyó" vízáramával szemben - vagy éppen annak segítségével - juthatunk a legrégebben feltárt, legszebb barlangi szakasz fürdőmedencéjébe.


Idősebbeknek itt is megtalálható a 40+ fokos víz. Gyerekeknek a rengeteg gyermekmedence az úszni tudóknak pedig a "mélyvízes" medencék. Kedvderítőnek pár kép :




Nagyon sokan látogatják Miskolctapolcát még külfőldről is. Rengeteg 4 és 5 csillagos hotel található.
Csak ajánlani tudom mindenkinek.

Következik: Miskolctapolca

Jó reggelt mindenkinek. Kövektező célpont: Miskolctapolca. A hétvégén kicsit kevesebb időm lesz ezért a teljes bejegyzés csak vasárnap esetleg hétfő felé lesz kész. Miskolctapolcán is főleg a barlangfürdővel fogunk foglalkozni.

Hajdúszoboszló

Úgy döntöttem ma megírom a Hajdúszoboszlós bejegyzésemet. Mindenki amint meghallja , hogy Hajdúszoboszló rögtön a strandra gondol ezért erről írok le pár gondolatot: 13 medence található. Minden korosztály számára megtalálható a megfelelő medence. Időseknek is és csecsemőknek egyaránt. Mint az előbb említettem megtalálható itt is a termálvíz aminek gyógyító hatása van. A strand melett még közkedvelt a Hajdúszoboszlói Aquapark. Rengetek csúzda található. Európa szerte megállja a helyét. Tehát összevetjük akkor úgy állunk , hogy Gyógyfürdő , Aquapark és amiről még nem beszéltem az a Wellnes. Igazából a Gyógyfürdénel kellene említeni mert egybe van. A gyógmasszázs , iszappakolás , gyógyfürdő , szolárium , szauna. Minden megtalálható ami szem szájnak ingere. Én is jártam már és volt szerencsém egy olyan hotelbe lenni , nem szivesen említem a nevét , nem itt a reklám helye ugye :) . Aki kicsit jártas az tudja hogy melyik hotelről lesz szó. Egybe van építve a gyógyfürdővel. Mindenkinek csak ajánlani tudom. A kaja teljesen jó volt és bármikor viszejöhettünk ledőlni egy kicsit. Aki nem tudná annak leírom hol fekszik Hajdúszoboszló: Alföld északkeleti részén található, Budapesttől 200 kilóméterre keleti irányban, Debrecentől 20 kilométernyire délnyugat felé. Leírom azt is , hogy közelíthető meg és mivel :

Hajdúszoboszló megközelítése vasúton

Hajdúszoboszló a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal mentén található. Itt megáll minden gyorsvonat, 6 Inter City-járat, sőt két nemzetközi vonat is. Nyáron közvetlen vasúti összeköttetés van a Balatonnal. A megközelítési lehetőségekről a MÁV 100-as számú menetrendtáblázata nyújt pontos tájékoztatást.

Hajdúszoboszló megközelítése autoúton

A város mellett elhaladó négyes számú főközlekedési útvonal a főváros és Záhony között sok kisebb-nagyobb útvonalat kapcsol össze, jó utazási feltételeket biztosítva az autóval és más járművel érkezők számára. A korszerű hármas autópálya szintén gyorsan elérhető innen például Hortobágy-Tiszafüred-Füzesabony irányában. A távolsági autóbuszjáratok az ország különböző tájegységeit kapcsolják össze a "Csodaforrás" városával.

Nagyjából ennyi lenne Hajdúszoboszlóról

Következő: Hajdúszoboszló

Következő város Hajdúszoboszló lesz. Nagyjából próbálom azokat a városokat , falvakat kigyűjteni ahol található termálvíz is. Magyarország jelentős termálvízkészlettel büszkélkedik ami nagyon egészséges mind fiatal mind idősebb korban. Eddig Ceglédről irtam ahol szintén található termálvíz. Szóval Ceglédre és Hajduszoboszlóra már tuti , hogy megéri elmenni.
Gyűjtöm a képeket információkat. Tehát a holnapi nap folyamán : Hajdúszoboszló

Lakóhelyem Cegléd

Először is lakóhelyemet mutatom be és írom le a tippeket, mit érdemes megnézni. Kezdésképpen egy kis történelem ceglédről:

A város elnevezéséről több elképzelés is született. A legvalószínűbbnek - Kiss Lajos, Csánki Dezső és Pais Dezső munkái nyomán - a cigle, cegle (fűzfajta) főnévnek -d képzős származékát tartjuk.

A régészek kevés rézkori, s egyre több bronzkori emléket találnak Cegléd környékén. A vaskori és népvándorlási emlékek szórványosak, de lakott helynek mutatják a város határát. A honfoglalás idején Cegléd egyike volt azoknak az apró falvaknak, melyek sűrűn benépesítették a Duna - Tisza közének mocsaras, ligetes vidékét.

Cegléd jó földrajzi fekvéséből eredően valószínűleg piaccal, templommal rendelkező falu lehetett már az Árpád-korban is. Számos, a város mai területén előkerült lelet tanúskodik Cegléd Árpád-kori létezéséről. Ugyanekkor Cegléd határában, egy körülbelül 10 km sugarú körben a régészeti topográfiai adatok alapján 12-13 Árpád-kori faluról van tudomásunk.

A sok virágzó falu a tatárjárás idején porrá égett, századokon át csak egy-egy templom omladéka mutatta, hogy ott valamikor élet volt. Néhány ceglédi család túlélte a pusztulást, s itt a mocsaraktól, legelőktől övezett domb tövében újra megkapaszkodott. Ismét felépítette sárból, szalmából, hantból és vesszőből a kis hajlékát. Azután századok jöttek egymás után. A város volt királyi, királynői birtok.

1290. III. 5 és 6-án IV. László két oklevelet állított ki Cegléd mellett ("Datum prope Chegled"). Ez az első hiteles történeti forrás a településről.

1364. V. 8-án I. Lajos király a ceglédi polgárokat és telepeseket ("cives et hospites de ... Ceegled") az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette. Ezt tekintjük a városalapítás dokumentumának.

1368-ban I. Lajos király, megerősítve Erzsébet anyakirályné adományát, az óbudai klarissza apácáknak adományozta Ceglédet.

Mátyás király halála után a megnövekedett jobbágyi terhek miatt egyre sűrűbb lett az ellentét a város "földesasszonyai" és a jobbágyok között. 1509-ben szinte a város teljes lakossága együttesen ölte meg Sebestyén diákot, az apácák tiszttartóját. Az ellentétek lecsillapítására azt a művelt Lőrinc papot küldték Ceglédre, aki végül is nem lett az apácák szolgája, hanem a nép mellé állt. Amikor Dózsa csatára hívó szózata elhangzott a ceglédi piacon, Mészáros Lőrinc plébános vezetésével közel kétezer jobbágy ment el Dózsa seregébe harcolni a szabadságért. A parasztvezér a nevezetes Ceglédi Kiáltványban fogalmazta meg a felkelés céljait, itt szervezték meg a felkelők a gyalogságot, tüzérséget és itt dőlt el véglegesen, hogy az összegyűlt had nem a török ellen, hanem a nemesek ellen fordul. Ma szobor őrzi a hősök emlékét a város egyik főterén.

1541-1686-között, Buda elfoglalása után, Cegléd török uralom alá került, de fennmaradt a magyar közigazgatás és a földesúr hatalma is. A város lakosságának, más kötelezettségekkel együtt a magyar és a török adókat is teljesítenie kellett. A korszak a mezővárosi önkormányzat kiteljesedésének időszaka: Ceglédet a bíró és az esküdtek alkotta választott testület irányította, képviselte.

A nyugalom azonban rövid életű volt. A XVI. század végén a törökkel szövetséges tatár seregek Ceglédet és környékét a földdel tették egyenlővé. Városunk ismét elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált az egész Duna-Tisza köze. Hosszú évek múlva merészkedtek vissza az emberek, s lassan újra benépesült a város. Ismét békésebb évtizedek jöttek, de a XVII. század végén amit a török kivonulásakor még meghagyott, azt idegen zsoldosok vitték el, s legtöbbször a várost is felperzselték. Buda visszafoglalása után Cegléd újból elnéptelenedett, a hadjáratok pusztításai elöl a lakosság hat évre Nagykőrösre menekült. A harcok elmúltával, sokadszorra, újból fel kellett építeni a várost.

1703. május 6-án a brezáni kiáltvánnyal kezdetét vette a Rákóczi szabadságharc. Szolnokot szeptember 25-én foglalták el a kurucok, s ezzel Ceglédnek ismét két irányban kellett teljesítenie a hadi szolgálatokat. A város kétszer látta vendégül a Nagyságos Fejedelmet, csapatait élelmezte és felszerelte. A kurucok forgandó hadiszerencséje miatt a szabadságharc alatt a település többször gazdát cserélt. A rác portyák is súlyos veszteségeket okoztak a városnak. A Rákóczi szabadságharc bukása utáni majd másfélszáz békés esztendőben a népesség megsokszorozódott, 1848-ra meghaladta a 16.000 főt.

Ceglédi tőrténelemről ennyit.Szerintem így fiatal fejjel amit érdemes megnézni és nem unalmas: Az a Ceglédi Református Nagytemplom. Ez a templom magyarország 2. legnagyobb református nagytemploma a debreceni után. Következő látványosság a ceglédi Kossuth Múzeum.Ezek után szerintem a legjobb dolog a Ceglédi gyógyfürdő és szabadidő központ. Kicsit meszebb található központtól nagyjábol 5-8 km-re. Az uszoda mellett található egy Aquapark is amit nagyon sokan szeretnek, jómagam is. A gyógyfüdő mellett található egy nagyon jó kis hotel ami nemrég épült azoknak akik esetleg több napot szeretnének Cegléden tőlteni.

Kezdet , belfőldi utak

Üdv mindenkinek. A blogom mint a címben is szerepel a belfőldi utazásokról fog szólni. Keresgélek mindig az interneten , és keresem az olyan helyeket amit érdemes megnézni. Szeretnék megismertetni olyan kis illetve nagy városokat illetve falukat itt Magyarországon ahova érdemes elmenni megnézni múzeumokat, szobrokat, illetve kicsit kikapcsolódásképpen wellnessről is lesz szó , hova érdemes benézni stb..